2013.07.04. utolsó nap Navadwipban.
Összepakoltam és lefürödtem. Kész vagyok az
indulásra. Reggel 4-kor kelek és vonattal megyünk Kalkuttába hárman Ananda
Rupa, és Goshalia társaságában. Gosháliát rám bízta az anyukája, és ő ezután eltűnt
valamerre, úgy, hogy el se köszönt. Goshalia ma áthozta a táskáját és kipakolta
az ágyamra, hogy nézzem meg, hogy minden benne van-e. Volt ott minden.
Horgolótű és fonal az útra, meg sudoku, meg kajal amivel a szemét festi ki. Sőt
van neki egy extra is, ha valaki kölcsön akarja kérni, akkor azt adja oda.
Minden, ami egy 10 évesnek kell, az ott volt.
Ma reggel felajánlottam, hogy megtornáztatom
Vishakhát, aki most Kalkuttában van. Ő volt nálunk pár hónapja Magyarországon
és csodállatos leckéket adott. El is fogadta, így mi ezért megyünk hamarabb,
hogy még Vishakhának tudjak segíteni. Viszem a soft ballt, meg beszélgetünk is
kicsit nagyon örülök neki.
Fura, holnap elhagyom Navadwipot és mégsem sírok,
mint eddig ilyenkor. Megyünk Puriba éjszakai vonattal. Hurrá!
Sajnos Tyagi Maharaj itt marad így az ő gyönyörű
leckéit nem tudom hallgatni tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése