2013. július 20., szombat

Utolsó nap

Megvan az időpontja az úti beszámolónak. Jelezd a facebookon, ha jössz: https://www.facebook.com/events/707158835983987/
2013.08.10. 18.30 Rejtett kincs


2013.07.21. Utolsó nap


Elérkezett az idő. Indulni kell vissza. Tegnap egész nap feküdtem, mert nem voltam jól. Ma egy kicsit jobb. Remélem még lesz időm mindenre, amire kell. Vissza kell vinnem a biciklit, és pár apróságot elintézni. Meg persze még ma is Pilatesezünk. Hát, nem mondom, hogy lelkesen megyek haza. De azért jó lesz. Riksával megyek Bhubaneswarba, onnan repülök Delhibe. Két óra a repülőút. Meg a  riksa is.
Fogok írni út közben is, így még lesz pár bejegyzés, vagy csak ha hazaérek, majd kiderül. Szóval, ha van kedvetek, követhetitek a visszaérkezést is. Emlékszem legelőször fél évig voltam itt és több hónapig tartott otthon mire felvettem az otthoni tempót. Most ez azért már sokkal gyorsabban megy. Másnaptól dolgozom, ahogy szoktam. De persze lélekben nem megy ilyen gyorsan.   
Nagyon sokat kaptam ettől az úttól. Azt hiszem megváltoztat mindent otthon is. Vannak terveim, de majd kisül, hogy mi lesz belőlük. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy mindig ki tudok jönni. Sok mindennek össze kell jönnie, hogy ez meg tudjon valósulni, de azt hiszem a legfontosabb, a nagyon erős vágy.

2013. július 19., péntek

Jagannath ismét


2013.07.20. szombat


Sajnos most nem írok sokat. Tegnap nagyon lebetegedtem. Elronthattam a gyomrom.  Volna mit írnom pedig. Holnap indulok haza. És ez is megvisel kicsit. Azt hittem még van plusz egy napom. De kiderült, hogy nincs.  
Tgnap beszélgettem a Dalival a nők itteni helyzetéről. teljesen a férjüktől függenek. Ami nem olyan rossz valahol. Ő azt mondta, hogy neki nincs szüksége másik életre. Csak gyereket szeretne nagyon, és attól majd boldog lenne. Délben egy kis csapat ebédelt nálunk. szemben egy pici gyerek majszolta az ennivalót. Érdekes, hogy itt sosem látok gyereket sírni, hisztizni, vagy követelőzni. Valamit tudnak a családról erre felé. Az a keret, amiben élnek biztonságot is ad, és közben meg mindenki csinálja a dolgát, létezik a kötelesség fogalma.
Délután meglátogattuk Jagannathot.  Most ért vissza a Jagannath templomhoz, ahol egy újabb két napos fesztivál következik, amikor arany ékszerekkel díszítik fel. Nagy volt a tömeg, de tiszteletünket tettük. hogy visszaértem ágynak estem azonnal. Este 10.30 körül már segítséget kellett kérnem, de most reggelre jól vagyok. Szerintem csak elronthattam a  gyomrom, de rendesen.

2013. július 18., csütörtök

Lelki kérdések

Megvan az időpontja az úti beszámolónak. Jelezd a facebookon, ha jössz: https://www.facebook.com/events/707158835983987/
2013.08.10. 18.30 Rejtett kincs


2013. 07.18. Puri









 
Mesélek kicsit Puriról. Van más mesélnivalóm is, de azt majd később. Egy kis picúr templomocska van itt nagyon édes a hangulata. Puri Maharaj Maharaj közel 80 éves. Reggelente ő fűzi a virágfüzért Nitai Chaitanyanak. Nagyon bírom, ahogyan énekel, mert rendkívül lelkes, de a ritmust ne hallja, mert rossz a füle. Sebaj, igazodunk hozzá. Bhipin Prabhu a kedvencem, mindig bohóckodik, és sosem lép át semmilyen határt, amit soknak érezhetnél. Minden itt töltött perc egy kincs. Sajnos most elég sokat távol kell lennem.
Tegnap egy főiskolán voltunk és ott tartottunk előadást a lélek kérdéseiről. Santa Maharaj és Muni Maharaj is nagyon felkészültek voltak. Ők erre vannak szakosodva, hogy egyetemistáknak tartanak előadást. Nagyon izgalmas volt hallani, ahogy az igazgatóval beszélt előtte. Az igazgató elmondta, hogy ő abban hisz, hogy mindenkinek meg kell találnia, hogy ki ő valójában, és mit keres itt ebben a testben. Fantasztikus, hogy egy iskolaigazgató ilyenekkel tisztában van. Az előadás kivetítéssel ment és teljesen tudományos alapon közelítette meg, hogy miért érdemes a lélekkel is foglalkozni, nemcsak az anyaggal. Mi haszna az életünknek, ha nem tudjuk hogyan kell használni. Ezt is meg kell tanulni valahol, ehhez is kell tanár, egy guru. Ha egy majomnak adsz egy számítógépet, nem sokra megy vele. Ezek Santa Maharaj szavai. Mellesleg ő ott tanult azon a fősulin.  Többen beszéltek Maharajon kívül is. Vishakha, meg Kanailala Prabhu is, meg Muni Maharaj és a végén jött  a meglepetés, mikor engem is bekonferáltak. Santa Maharaj odasúgta, hogy csak mondjak néhány szót a mahamantráról. Volt egy percem kitalálni, hogy én Magyarországról mit tudok mondani a mahamantráról. Maharajnak tetszett a pár mondatos beszédem, meg a hallgatósságnak is.

Mai nap Pilatessel, tánccal, és masszázzsal telt. Este meg ismét elmentünk Parikrámra. Ma ment vissza Jagannath Baladev és Subbhadra a Jagannath templomba. Holnap kint leszenk, így megyünk darshanra. 

Pár nap és megyek vissza Magyarországra. Nem vagyok feldobva túlságosan, de el tudom fogadni.

2013. július 17., szerda

Árvíz

Megvan az időpontja az úti beszámolónak. Jelezd a facebookon, ha jössz: https://www.facebook.com/events/707158835983987/
2013.08.10. 18.30 Rejtett kincs


2013.07.16. kedd








Szieszta van, és itt szirénáznak. A torkom nagyon kész van. Ma megint sikerült jól összevizesedni. Egész éjjel esett. Reggel gondolkodtam, hogy inkább riksával megyek, de végül biciklire ültem. A Grand road közepéig nem volt semmi gond. Sütött a Nap. Csak ott kezdődött az árvíz. Először csak olyan pár centis, végül a kerék félig elmerült a vízben. Izgalmas így tekerni, hogy minden alkalommal
lábszárig merül a lábam a vízbe. A hullámokat pedig a motorok és riksák keltik. Szokatlan élmény. Az ittenieknek nem.  Csak tipikus hétköznap monszun idején. Bennem is valami hatalmas érzelmi tenger növekszik. Ma elég sokat ültem a bringán, és gondolkodtam. Eszembe jutott, hogy hat nap múlva megyek vissza. Izgalmas lesz. Visszapottyantanak az én jelen valóságomba. Ami azért nem olyan rossz, de per pillanat bele vagyok betegedve. Visszafelé megjutalmaztam magam egy kis kókusszal a tengerparton. Ki fogok oda menni ma. Vishakhát is viszem.
Már tartottam Pilatest Vishakhának. Jót tesz neki. Nekem is segít visszazökkenni az otthoni életembe. Meg a  tánc is. Na pihizek, meg kúrálom magam.

2013. július 16., kedd

Monszun

Megvan az időpontja az úti beszámolónak. Jelezd a facebookon, ha jössz: https://www.facebook.com/events/707158835983987/
2013.08.10. 18.30 Rejtett kincs


2013.07.15. Monszun







Reggel biciklivel mentem táncolni, pedig elég borús bolt az idő és szemerkélt is kicsit. Mire odaértem bőrig áztam. Egész délelőtt esett. A tánctanáromnak mondtam, hogy én nem tudok ernyővel a fél kezembe biciklizni itt, mert nagyon veszélyes. Itt olyan a közlekedés, mintha egy élő dodzsembe lennél. Néha nem lehet azt sem eldönteni, hogy most akkor az útnak melyik felén kellene közlekedni, mert mindenki megy mindenhol vegyesen a gyalogosok, autók, biciklik, riksák.  Mondjuk én élvezem, bár kicsit lassítanom kell, mert egy motorral majdnem összementünk, meg egy bódé bont akkor dőlt össze mikor elhaladtam mellette. Kis híján a felemet találta el egy oszlop. Most mégis az eső volt a legnagyobb bajom. Amúgy is meg vagyok fázva pár napja. A tüdőm sem oké, valószínű pont ezért mert mindig vizes rajtam a ruha. Visszafelé kaptam egy esőkabátot a tanáromtól. A férje esőkabátját, ami 5 számmal nagyobb. És persze belül is vizes leszek, mert úgy izzadok benne, mint egy ló. Jó kis edzés program a tánc, pilates meg jóga mellé. Rendesen megéheztem délre. Most megint süt a nap. Hamarosan megyek, segítek telefont venni egy idősebb bhaktának, mert ellopták a telefonját. Olyan mintha én lennék itt a házigazda, pedig én igazán csak pár éve ismerem Purit. Amúgy úgy is érzem, hogy ez az otthonom. Tegnap a parton ezen gondolkodtam, hogy Puri az otthon, de Nadwipban meg ott van egy csomó bhakta, a leckék, ott a családom. De mit keresek Magyarországon? … Azért tudom, hogy mit keresek, de innen nézve néha elgondolkodom, hogy hát nem jobb itt? Így a legjobb, ahogy csinálom. Mert azért a testem már eléggé kivan. A sarkam, a  talpam, meg kicsit a gerincem is. Sokat segítene, ha nem strandpapucsba járnék, de akkor asszem minden nap kéne egy új cipő. Így csak kéthetente.

Délutánra kisütött a nap. Kanaylala Prabhuval besétáltunk a központba telefont venni, mert ellopták a telefonját. Kalandos volt, várnunk kellett egy órát. Addig én szétnéztem egy üzletben, azután meg ittunk egy limkát egy tök jó étteremben, ahonnan rá lehetett látni a Jagannath templomra.  Közben én is ettem egy dolgot a táncosaimnak, de ez legyen meglepetés nekik.
Vishakha hamarosan érkezik. Este 10-re megyek ki elé az állomásra. Ő az, aki egy fél éve volt nálunk Magyaroraszágon. Most hozzám jön, hogy Pilates órákat adjak neki, mert nagyon nagy szüksége van rá. Már várom. Egy szobában fogunk lakni.