Monszun

Megvan az időpontja az úti beszámolónak. Jelezd a facebookon, ha jössz: https://www.facebook.com/events/707158835983987/
2013.08.10. 18.30 Rejtett kincs

2013.07.15. Monszun

Reggel biciklivel mentem táncolni, pedig elég borús bolt az idő és szemerkélt is kicsit. Mire odaértem bőrig áztam. Egész délelőtt esett. A tánctanáromnak mondtam, hogy én nem tudok ernyővel a fél kezembe biciklizni itt, mert nagyon veszélyes. Itt olyan a közlekedés, mintha egy élő dodzsembe lennél. Néha nem lehet azt sem eldönteni, hogy most akkor az útnak melyik felén kellene közlekedni, mert mindenki megy mindenhol vegyesen a gyalogosok, autók, biciklik, riksák.  Mondjuk én élvezem, bár kicsit lassítanom kell, mert egy motorral majdnem összementünk, meg egy bódé bont akkor dőlt össze mikor elhaladtam mellette. Kis híján a felemet találta el egy oszlop. Most mégis az eső volt a legnagyobb bajom. Amúgy is meg vagyok fázva pár napja. A tüdőm sem oké, valószínű pont ezért mert mindig vizes rajtam a ruha. Visszafelé kaptam egy esőkabátot a tanáromtól. A férje esőkabátját, ami 5 számmal nagyobb. És persze belül is vizes leszek, mert úgy izzadok benne, mint egy ló. Jó kis edzés program a tánc, pilates meg jóga mellé. Rendesen megéheztem délre. Most megint süt a nap. Hamarosan megyek, segítek telefont venni egy idősebb bhaktának, mert ellopták a telefonját. Olyan mintha én lennék itt a házigazda, pedig én igazán csak pár éve ismerem Purit. Amúgy úgy is érzem, hogy ez az otthonom. Tegnap a parton ezen gondolkodtam, hogy Puri az otthon, de Nadwipban meg ott van egy csomó bhakta, a leckék, ott a családom. De mit keresek Magyarországon? … Azért tudom, hogy mit keresek, de innen nézve néha elgondolkodom, hogy hát nem jobb itt? Így a legjobb, ahogy csinálom. Mert azért a testem már eléggé kivan. A sarkam, a  talpam, meg kicsit a gerincem is. Sokat segítene, ha nem strandpapucsba járnék, de akkor asszem minden nap kéne egy új cipő. Így csak kéthetente.

Délutánra kisütött a nap. Kanaylala Prabhuval besétáltunk a központba telefont venni, mert ellopták a telefonját. Kalandos volt, várnunk kellett egy órát. Addig én szétnéztem egy üzletben, azután meg ittunk egy limkát egy tök jó étteremben, ahonnan rá lehetett látni a Jagannath templomra.  Közben én is ettem egy dolgot a táncosaimnak, de ez legyen meglepetés nekik.

Vishakha hamarosan érkezik. Este 10-re megyek ki elé az állomásra. Ő az, aki egy fél éve volt nálunk Magyaroraszágon. Most hozzám jön, hogy Pilates órákat adjak neki, mert nagyon nagy szüksége van rá. Már várom. Egy szobában fogunk lakni.