2013. július 8., hétfő

Bhubaneswar


2013.07.07. Bhubaneswar





Mit is mondhatnék a mai napról. Remélem tisztultam egy kicsit legalább. Jobb, ha csak a tényeket nézzük. Reggel 3.30-kor keltek a szobatársaim. 6-kor indultunk 4 busszal parikrámra, azaz különböző templomokat látogattunk meg. Eddigi években, mivel már negyedjére vagyok itt Ratha Yatran, ezt a napot mindig kihagytam. Szóval 4 templomban voltunk, és ebből egybe sem engedték be a kb. 20 fős fehér bőrű nyugati csapatot. Akik nem voltak annyira fehérek, azok besurrantak. A lábam ujja közt nincs már bőr sajnos. Viszont nagyon finomat ettünk két helyen is, egyik helyen reggeliztünk, a másikor pedig ebédeltünk. Egész nap citromra vágytam, és csodák csodája egyszer csak egy ember termett előttem a praszád végén egy nagy tál citrommal kicsi gerezdekre vágva. Rögtön 5-öt kaptam. Úgy látszik feltűnt neki, hogy mennyire örülök. Sajnos a következő templomban szintén kint rekedtünk. épp azon meditáltam, hogy mivel rakjam rendbe az elmémet, ami igencsak elfáradt az egész napi buszozástól, és azon gondolkodtam, hogy ha visszaérünk eszek egy jégkrémet, egy olyan pisztáciásat kis tégelyben. Csak 10 rúpia. Egyszer csak megállt előttem egy jégkrémes kocsi és a férfi elkezdte kivenni a kínálatot, és ott volt a pisztáciás tégely is. Hát ez elképesztő. Lehet, valami magasabb rendű dolgokon kellene meditálnom. Hazaérve Puriba a busz egyszer csak megállt, mert teljes útlezárás volt, így az utolsó fél órát gyalog tettük meg. Még maradt egy kis csokim, meg cikória, és várom a sorom a fürdőben.
Egyébként fantasztikus volt az a kis rész is, amiket a busztól a templomokig tettünk meg. A képek majd megmutatják.

Ma még el kellett mennem egy kis bevásárló körútra. Alapvetően fénymásolni indultam, az útleveleinket, meg a vízumot, amit állítólag a rendőrség ellenőriz. Szóval azért mellette még beszereztem szúnyogriasztó kenőcsöt. Remélem működni fog, mert tegnap alig aludtam, egész éjjel csipkedtek a szúnyogok. Meg amúgy ágyam sincs, hanem a földön alszom, egy pléden, mert ilyenkor nem jut mindenkinek ágy. Visszafelé a vásárlásból a gyógyszertárban még vettem ragtapaszt a talpamnak. Ahogy az óceán parton jöttem vissza, nem bírtam ki és lementem a partra teljesen. Ez ilyenkor sötétben nem túl biztonságos, de én nem keveredtem semmi rossz helyre szerencsére találtam egy békés helyet öt percre. Onnan hallgattam a hullámokat. Imádom! Távolban még a halászhajók fényeit lehetett látni, meg fölötte a csillagokat, és gyönyörű fehér felhőket a sötét égbolton. Az a sós szél pedig mindennél jobb imádom a szelet és lenyűgöz ez a hatalmas víz. Felfoghatatlan! Vonz, és közben félek tőle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése