2013.07.09. Puri Parikram, Gundicha archanam
Tegnap éjjel kint aludtam a függőfolyosón, mert
jobbnak találtam. Bent iszonyú sok ember van és nagyon nagyon meleg. Kissé le
is vagyok égve. Van egy szuper krémem leégésre, de így is húzódik a bőröm.
Vettem naptejet is.
Ma reggel 4-kor arati és utána indultunk a
parikrámra kb. 5.30-kor. Ez volt a legjobb nap eddig. Reggel voltunk a Siddha
bakulnál, és utána Gambira. Ezek mind nagyon fontos szent helyek, ami
Mahaprabhu életéhez köthető. Itt élt ugyanis az élete vége felé és itt társult
más nagyon tiszta bhaktákkal. Azután a Jagannath templomhoz mentünk, és a
bengáliak bementek, mi nem. Mert mi nem
láthatjuk odabent Jagannathot. Ma van az utolsó nap, hogy itt van Jagganath,
holnap indul a Ratha Yatra, azaz a Szekérfesztivál, amikor áthúzzuk őket,
Jagannathot, Baladevet és Subbhadrát, a Gundicha templomba hatalmas
feldíszített szekereken. Ezek után haladtunk tovább a Grand roadon, egészen a
Gundicháig, ahogy majd holnap is, de út közben két helyen is megálltunk. Az
egyik Bhakti Siddhanta, a másik Ramananda Raj háza volt. A Gundichához érve
söprűket vett mindenki és kicsi tégelyeket, amibe majd vizet mernek, és ezzel
takarítják a Gundicha templomot. A mai nap, ennek a takarításnak van szentelve. Mindenki, megy a
Gundichába, és takarít, ha csak jelképesen is. Ilyenkor a szívünket takarítjuk
le a portól, azért, hogy a gurunak és Istennek helyet csináljunk benne. Sajnos
a nyugati bhaktákat ide sem engedik be, úgyhogy a bengáli bhakták helyettünk is
takarítottak odabenn. Remélem. Mi csak jelképesen kint. Még két templom volt
hátra egy Narasimha templom, ami fantasztikus volt, énekeltünk is neki, valami
egészen különleges hangulat volt, és egész szűk hely, szóval volt némi
préselődés, de ez nem rontotta el az a nagyon ősi több ezer éves hangulatot,
amit az ott élő hívek felhalmoztak a templom falai között. Végül Indradjumna
Maharaj tavához mentünk, és ott locsoltunk kis vizet a fejünkre, és ezzel
befejeződött a parikrám kb. délben. Hazafelé autoriksával mentünk, ami
kényelmesen 3 személyes, de 5-en is elférnek. Mi 13-an mentünk. Acharyadév szintén
egy ilyen zsúfolt riksával ment vissza.
Délután lementünk úszni az óceánba további
tisztulás végett, de csak 15 percre, mert nagyon tűzött a Nap, és égett a
bőröm.
Délután egy kis szieszta után odaültünk
Acharyadevhez a verandára. Saraswati Londonból pont akkor érkezett. Néhány órát
beszélgettünk elsősorban a londoni templom helyzetről, és Tyagi Maharaj
körútjáról. Végül Srila Acharya Maharajot megkérdeztem a bemutatómról. Áldását
adta rá, így már teljes lelkesedéssel készülök.
Ma este Jagannath Praszádot kaptunk. A templomból
hozták. Nagyon nagyon finom volt. Ez a legszebb napom itt eddig. Acharyadevnek
annyi sok arca van. Szeretem, amikor gondoskodó, és mutatja is. A praszádot ma
banán levélen kaptuk, és a puszta földön ültünk. Ezzel tiszteljük meg. Srila
Acharya Maharaj végig ott sétált a sorok között a narancssárga összecsukott
esernyőjével, amit ilyenkor sétapálcának használ. Közben elbeszélget
emberekkel, kínál, és helyet csinál a későknek, sürgetve a szavakat és
gesztusokkal kísérve. Van olyan is mikor mérges, és szigorú. Azt érthetően nem
annyira kedvelem. Elképesztő lelkesedéssel vezeti a kirtanokat, szinte
utolérhetetlen tempóval közlekedik. A parikrámon többször is futottunk. Nem
futottunk, sprinteltünk. Most este mantrázás közben még annyi arca eszembe
jutott. Csak egy-egy kép, amit láttam, és amit mutatott nekem. Sokat ért a
gesztusokból, ma ő kérdezett rá, hogy mondani akarok-e valamit, mert látta,
hogy vacillálok.
Holnap Ratha Yatra. Megkérdezte Gurudev, hogy én
vele megyek-e? Mert vannak, akik a tetőről nézik drága pénzért. Természetesen,
én mint eddig is, megyek a tömegbe. Bele a közepébe. Nekem is kell egy kis buli
néha. Az ilyen bulikat szeretem.
Jay Jagannath… he Jagannath…!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése