Felirat hozzáadása |
2013.07.01.
Ma hajnalban megint három után ébredtem egy
kicsivel, és azt hittem Ekachakrán vagyok. Nagyon vonz az a hely. Gyönyörűek a
murtik.
Mostanra egyre inkább belekerülök abba az
állapotba, amiben amúgy jól és kiegyensúlyozottnak érzem magam. Tegnap még
Ekachakra lebegett a szemem előtt, hogy akár visszamennék oda, de mára
kikristályosodott bennem, hogy nem ez lesz a feladatom. Pedig mennyire jó lenne
itt maradni még egy kicsit Ekachakrán. A ma reggeli lecke végig bengáliul ment.
Kb. két óra. Közben virágot fűztünk. Belül zakatoltak bennem a kérdések. Tegnap
óta ezek foglalkoztatnak, amiket Acharyadevvel a kocsiban beszéltünk. Azt is
mondta bármikor mehetek hozzá, így ma odamentem hozzá a darshan végén.
Elmondtam neki mindent, ami foglalkoztatott még, és kifejeztem neki a hálámat.
Kaptam újabb pár instrukciót, amivel lebegve jöttem ki a verandáról. De legalábbis
nagyon boldogan.
Tyagi Maharaj bensőséges szavai a leckén: Csak a
meghódolás tudja felszabadítani a lelket. Meghódolás a magasabb vezetés előtt.
Mi nem szórjuk a szent nevet mindenkinek, csak azoknak, akik a guru és vaishnavák
vezetése alá rendelik magukat. Sokan eljutnak oda, hogy kell egy guru. De ki
az, aki a gurut minden elé képes helyezni?
Ma egy denevér repkedett a szobámban este, nem
örültem neki nagyon. Van egy pár kicsi gekkom, azok cukik. Szerencsére patkány
nincs. Úgy szabadultam meg tőle, ahogy bejött. A fürdőszobába becsaltam, és
rázártam az ajtót, valószínűleg ott jött be az ablakon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése