2009. június 25., csütörtök

Ratha Yatra





junius 23.

Este elmentunk a csoportos tancorara. Marti es Kriszti is ott volt, es megtapasztaltak, milyen egy indiai tancora itt a hazajaban, Puriban. Tancmesterem is nagyon orult nekik. Be is alltun tancolni, marmint foleg en, de amit tudtak, a ok is megprobaltak.

Estere sajnos megbetegedtem, rendesen leestem a labamrol. Valoszinu a tul csipos etelek is kozrejatszottak. Szoval csak fekudtem, es sajnos kimaradtam a Dzsagannath Praszadbol (Dzsagannathnak felajanlott etel), amit vacsorara hoztak a Dzsagannath templombol. Marti lassan visszaerkezett a hirrel a vacsorarol, hogy reggel avatasok lesznek. Gurudev tanitvanyava valni egy rovid szertartas kereteben nemcsak kozvetlenul altala lehet, hanem egy megbizott kozvetiton keresztul is, aki most Acsarja Maharadzs. Azt mondjak, ha a tanitvany kesz, a guru megjelenik. Este meg sokaig beszelgettunk rola, hogy ki hogyan kapott avatast, es hogy elte meg. Minden tortenet egyedi.

junius 24. Ratha Yatra, Puri

Koran keltunk, keszulodtunk az avatasokra. Gurudev tanitvanyava szegodni azt jelenti, hogy befogadom a szivembe azt a pici magocskat, a szeretet magjat, amit majd kesobb gondozhatok, egeszen a viragba borulasig. Jaganananda Prabhu azt mondta, hogy ugy kell elkepzelni, hogy egesz eddigi eleted a kert elokeszitese, felasasa volt. Most megkapod a magot, amit tovabb kell gondozni, de ha nincs mag akkor minek a kerteszkedes, nem lesz virag sohasem. Ratha Yatra napjat tehat avatasokkal kezdtuk. Aldasos nap ez!

Delelott kuraltam magam, hogy el tudjak indulni en is a fesztivalra. Egy ora fele elindultunk. Vagy szazan, enekelve kozelitettuk meg a Dzsagannath templomot, eroteljes tempoban. Bevagtunk a szekerek ele, a Grand roadra. Baladev szekere mar elindult, igy mi Baladev es Subhadra koze erkeztunk. Fel oraja indultunk, de mar nagyon kimelegedtunk. Szereztunk nehany zacsko vizet, amit ingyen osztogattak. A fejunket bepermeteztek vizzel, hogy nehogy elszeduljunk a napon. Vannak kezi permetezo emberek, valamint tuzolto tartalykocsikrol is ontoztek minket. Mentoautok, es hordagyak is ott sorakoztak. Sajnos harom esetet lattunk is, hogy valakit ki kellett menteni. A szervezok igen felkeszultek, a hatalmas, millios tomegre korultekintoen figyelnek.
Elengedtuk Subhadra szekeret, es Dzsagannath-e elott haladtunk vegig a harom kilometrerre levo Gundicsa templomig. Enekeltunk ahogy a torkunkon kifert ot-hat oran keresztul, es a fiuk vadul tancoltak. Nem tudom honnan szereztek annyi energiat. A celhoz kozeledve kozeledve Dzsagannath egyre lassabban haladt. Ahogy megerkezett mindenki kokuszdiokat tort fel, es felajanlottak a harom murthinak. Azutan beborult az eg, a huvos szelben szinte faztunk, mikor hazafele tartottunk.
Nehanyan huztak a szeketet rovid ideig. Az embereket botos iranyitok hajtottak, hogy merre huzzak. Noknek ez nem ajanlott, mert egymast tapossak az emberek.

junius 25. A Gundicsa elott

Masnap A harom szeker kint maradt a Gundicsa templom elott meg felajanlottunk nekik egy kis ghi lampat, es sotetedesig ott vartunk. Aznap este bevittek oket a Gundicsa templomba. Sajnos en nem voltam jol, igy csak a falovak bemenetelet lathattam.

junius 26. Az utolso tanc

Reggel elkoszontunk a nagy csaladtol, a bhaktaktol, mert ok egesz napos kirandulasra mentek harom nagy busszal. Azutan meg ellatogattunka tanctanaromhoz, meg eltancoltam nehany darabot. Elerkezett a bucsu ideje. ... :(
Ma indulunk Vrindavanba!
Most mennem kell. Onnan jelentkezem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése