2015.10.16. Ismét egy előadáson
Ma táncoltam, és az órán Rahul a legkisebb hibaimat is
kijavítja, viszont ettől olyan helyeken kezd el remegni a lában, amit eddig
szépen kikompenzáltam, így észre sem vettem. Mindig tartok tőle, hogy nem
bírom, és nem is bírom, de Rahul türelmes, és ma megállított, és azt mondta,
hogy ha csak felét bírom nem baj, de azt tökéletesen, és majd hozzá erősödök.
Az indiai tánc amellett, hogy a legősibb táncnak tartják, az egyik legnehezebb
is koordinációban, erőben, kifejezésben. Nagyon élvezem, hogy javítva vagyok,
és érzem, ahogyan ő formál engem, és szinte tart, amikor már a lábam nem bírja
tovább. Megerősödtem az elmúlt évek pilates edzéseitől, így amellett, hogy most
az új pozícióból adódó izomlázam van, elég erős vagyok. Na, ennyit erről.
Ahogy befejeztük leültetett egy másik szobában
elméletet leírni. Ott találkoztam egy másik odisszi táncos lánnyal, Sachikoval,
aki Japánból jött és most Rahulnál lakik, mert amúgy ott szokott, ahol én most.
Összeismerkedtünk, közben körmöltem, amit kellett. Egyszer csak Rahul megkérdezte,
hogy van-e kedvünk előadásra menni. Én rávágtam, hogy persze. Szóval akkor
30-40 perc múlva indulunk. Mivel tiszta víz voltam, haza kellett szaladnom.
Volt erre kb. 35 percem még. Haza, fürdés, öltözés, és vissza. Oda vissza 20
perc. Megcsináltam, ám ezek után további háromegyed óra múlva indultunk csak. Addig
megtudtam, hogy Sachiko húsz éve táncol, most 39 éves. Megnyugodtam, hogy nem
én vagyok a legöregebb. Beszél oriyául, de ő nem Rahultól tanul. Csak jó
barátja, ezért lakik itt, meg mert én elfoglaltam a helyét. Elindultunk az
előadásra. Soffőr vitt minket kocsival. A helyszín ugyanott volt, ahol tegnap.
A terem iszonyú hidegre le van hűtve. A klima mindenhol nagyon erősen megy. A
kocsiban, a színházteremben. Ma egy sokkal jobb előadást láttunk, mint tegnap.
Találkoztam Ratikant Mohapartaval is. Elvileg az ő iskolájában tanulok.
Az fura, hogy Indiában az emberek nem fegyelmezettek a
színházteremben. Ki-be mászkálnak, fényképeznek, telefonálnak, tetriseznek, ha
épp unják. Érdekes, de őszinte.
Nagyon elfáradtam estére. Ez a nap is másként alakult.
2015.10.17. Shopping
Ebéd után próbáltam összegyűjteni az erőmet, hogy majd
az órán tudjak teljesíteni. Nagyon kivett a tegnapi késői hazaérkezés, meg a
fagyoskodás. Kicsit fel is fáztam. Fülledt az idő. Erre Rahul lemondta az órát,
ami várható volt, mivel ünnepre készülnek. Nem bántam. De még mindig nem bírtam
összeszedni magam. Sachiko ma eljött látogatóba, így kicsit beszélgettünk.
Tegnap még egy argentin lánnyal is találkoztam, róla is beszéltünk. Nazia
segített nekem repegyet venni Keralába, mert hamarosan odautazom, mikor Rahul
turnézik. Ezek után úgy döntöttünk kimozdulunk kicsit, és elmegyünk vásárolni.
Vettünk is pár szárit, nagyon szépket, és ki lettem okosítva, hogy errefelé
hogyan hordják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése