Ahogy ilyen unnepnapon szokasos, reggel a borbely jon a templomba, es sorra megborotvalja a bhaktak fejet, csak egy kis hajtincset (szikhat) hagyva. Persze ez csak ferfiakra vonatkozik. :)
A vendeghazba is erkezett jonehany latogato, igy ma egesz biztosan sokan leszunk a deli praszadnal (ebednel). Puri maharadzs epp most jott vissza, es hozott meg egy nagy halom leveltanyert.
En is keszulodok, felvettem az unneplos szarimat! Hamarosan indulunk Dzsagannath-hoz darshanra. Egy varju kozben egyre eroszakosabban itt karog nekem a veranda korlatjan tancolva. Nem tudni mi baja! Azt sugja: "Kaaar, hogy te nem mehetsz be a templomba." Feher ember ugyanis nem mehet be a Dzsagannath es a Gundicsa templomaba sem. Igy csak ilyen kiveteles napokon lathatjuk Dzsagannathot, mint a mai Snan Yatra, es a kesobbi Ratha Yatra. En nem banom! A varju meg lehet, hogy csak a reggeli purim maradekat varja.
...
Ugy volt, hogy ebed utan indulunk a Dzsagannath templomhoz, de valami mindig tortenik. Nem lett eleg a rizs meg a szabdzsi, igy a bhaktak, es meg nehanyan nem ettek. Engem a tenyerukon hordoznak, igy en ettem. Szoval Bhipin Prabhu maris fozte a kovetkezo adag rizst. Igy szomoruan kozoltek, hogy nem megyunk a Snan Yatrara. Ok este mennek, es en is mehetek veluk, ha akarok. En ugy dontottem, akkor egyedul megyek. Ki tudja mi lesz este, a nagy tomegen kivul. Meg aztan mindig ez van, ha masokra varok.
Tudtam, hogy az Aratira meg epp odaerek, es csak akkor van eselyem, hogy lassam a Murthikat. Neki is indultam gyalog, napernyo gyanant a lila esernyommel. A templomnal hatalmas tomeg fogadott. Lassan kozeledtem, mig meg nem pillantottam Dzsagannathot. Akkor leborultam hodolatomat ajanlva a harom Murthinak. Eppen folyt az Arati, igy csak a Pudzsarik voltak az emelvenyen, harom ev utan ismet lathattam jobb oldalt Dzsagannathot, balon Baladevet es Subhadrat kozepen, igaz O kicsit alacsonyabb, csak neha latszott az imadatot vegzo Pudzsarik szorgoskodasa kozepedte. Fejem folott a napernyovel ott alltam fel oran at, mig a szertartas befejezodott, es kozben tudtam, hogy ezek a szemek akkor is figyelnek, mikor nem latom oket. Egy idos hazaspar kokuszdiot utott a foldhoz, es frissen megtorve ahitattal ajanlotta Dzsagannathnak. A lokdosodo tomegben egy ket tehenke tort maganak utat. Jobbra eneklo, tancolo csoporttol zengett a kornyek. Az ernyom arnyekaba meg odahuzodott par ember. Mikor azutan az Arati befejezodott, kezdodott a furdetes! Illetve gondolom folyatodott. Dzsagannath egy perc alatt levette diszeit, es mar ontottek is a vizet. A tomeg magasba emelte kezeit, es hangosan udvozoltek Dzsagannathot. Az emberek elleptek az emelvenyt, hogy egy kicsi vizet onthessen a Murthikra. Sajnos onnantol en mar nem sokat lattam. Hodolatomat ajanlottam ismet, es elindultam, hogy ma is szemugyre vegyem a szekereket.
Ahogy a kepeken lathatjatok, a jarganyok egyre magasodnak az eg fele. A hangulat viszont mint egy vidamparkban. Karkotoktol a gyerekruhakig, mindenfele aprosagot arulnak vegig, ahol csak van egy kis hely. Dzsagannath szekereinek meg be nem epitett fatorcseit sem kimelik. Jegkremet minden harmadik meter utan lehet kapni. Na ezt nem hagytam figyelmen kivul en sem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése