2012. június 13., szerda

Indiai utam kezdete 2012 juniusaban

Itt vagyok a szallason mar egy napja. Ut kozben elkezdtem naplot irni, most ebbol masolok ide egy kicsit.
Ezen az uton nem terveztem, hogy irok blogot, de sokan kertek, mert nagyon tetszett az elozo. Az igazat megvallva most magammal szeretnek torodni, de szivesen irok, mert ez hozzatartozik a pihenesemhez. Sokat gondolkodtam kinek is irjak, hiszen sokfelek vagytok, akik olvassatok a blogom. Megprobalok mindenkinek irni, ha valamit nem ertesz ne band, ha valaki pedig melyebb dolgokra szamit, azokat szemelyesen elmondom, vagy kiolvashatod a sorok kozulis, ha tudod. :)

2012. junius 11. hetfo
Ismet a felhok kozott. Nehany napja almodtam egy pici lakasrol, am nem volt teteje. Sokan voltak ott a szeretteim kozul, akik ebben a vilagban vannak es akik mar nem. Azt mondtak azert nincs teteje, mert meg most epul. Hatrebb leptem es lattam, hogy egy hatalmas felhokarcolo nagysagu ember alaku epitmenyben vagyunk.
Tegnap egy gyonyoru villamokkal teli felhopamacsot szemleltunk kivulrol, ma pedig hatalmas vihar volt Nemetorszagban, ahol atszalltam. Hamarosan kisut a nap, lesz sok feny, levego es ter. hmmm...
A sajat belso viharombol is kiszakadok vegre ... vagy pont hogy belekerulok ... ezt meg nem tudom.
India nem az a hely, ahol az ember elore tudja mi fog tortenni. Ez benne a jo. :)
Szamomra India nem a latvanyossagokrol szol sokkal inkabb belso utazast jelent. Egy olyan ut, ahol magammal lehetek es ebben a kornyezetem is tamogat. Olyan onmagammal talalkozom itt, aki ritkan jut terhez a nyugati vilagban. Mire ket utazas kozt eltelik egy ev, mar csak emlekeimben erzem, hogy ki vagyok legbelul. Tudom, hogy ezek furan hangzanak, de kivanom mindenkinek, hogy megerezze, amit en itt. Mindennnek valojaban semmi koze a "meses"Indiahoz, de szamomra ez az a hely, ahol ezt megkapom.
Ennek ellenere azert persze vannak terveim.  Holnap Delhibe, utana Kalkuttaba erkezem. Ott leszek nehany napot, majd Bengal egy csodallatos helyere Navadwipba megyek. Ott osszevarunk tobbeket es kozosen vonattal megyunk Puriba, Orissaba, egy hatalmas fesytivalra a Ratha Yatrara. Mikor eloszor mentem erre a feztivalra a vasutallomasrol majdnem visszafordultam mikor meglattam a mindent elborito tomeget, es ez meg csak a kezdet volt. Vegul ott maradok Puriban egyedul es felkeresem a tancmesterem, meg az oceanpartot egy kicsit. :) Nem tudom mennyit fogok tudni irni, de igyekszem.

2012. junius 13. szerda
Reggel fele egy ugyanolyan villamlo felhopamacs mellett mentunk el, mint amilyet lattam Pest mellett az indulas elonapjan. A repules gordulekeny volt, az utolso repcsin, azonban jegge fagyott a labam, de ez csak addig tartott, mig ki nem szalltam a repulobol, majd par masodperc elteltevel mar izzadt a tenyerem. 21 orai utzas utan holtfaradtan megerkeztem. Nemsokara Kanupriya is beert a kalkuttai templomba. O Navadwipbol jott, de amugy magyar o is, mar egy hete itt van Indiaban. Kelikadamba pedig este futott be Ausztraliabol.
A szobank kenyelmes, tagas es hihetetlen meleg. A vizet vodorbe engedjuk ki, hogy kicsit huvosebb legyen estere. Mai napon, mar kaptunk is szolgalatot, mert azzal kezduk, hogy kerunk. Gurdudev verandajat takartottuk. .... Most azon gondolkodom, hogy leirjam e, hogy milyen koszosak lettunk, de valojaban nem ilyesmikrol szeretnek irni. Hanem arrol, hogymilyen aldasos helyzetbe csoppenek mindig, ha ideerek. A szolgalat nagyon fontos dolog itt a templomban. Ezen keresztul tisztulunk ugy tartjak az irasok es azok is, akikk elottunk jarnak. A Gurum szobajat takaritani pedig igen igen aldasos.
Holnap megyunk Acharyadevhez, aki a gurum utodja.
Most megyek az esti csapatimert, mert mar nagyon ehes vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése