2009. június 7., vasárnap

A nagy nap, Snan Yatra






















Ahogy ilyen unnepnapon szokasos, reggel a borbely jon a templomba, es sorra megborotvalja a bhaktak fejet, csak egy kis hajtincset (szikhat) hagyva. Persze ez csak ferfiakra vonatkozik. :)
A vendeghazba is erkezett jonehany latogato, igy ma egesz biztosan sokan leszunk a deli praszadnal (ebednel). Puri maharadzs epp most jott vissza, es hozott meg egy nagy halom leveltanyert.
En is keszulodok, felvettem az unneplos szarimat! Hamarosan indulunk Dzsagannath-hoz darshanra. Egy varju kozben egyre eroszakosabban itt karog nekem a veranda korlatjan tancolva. Nem tudni mi baja! Azt sugja: "Kaaar, hogy te nem mehetsz be a templomba." Feher ember ugyanis nem mehet be a Dzsagannath es a Gundicsa templomaba sem. Igy csak ilyen kiveteles napokon lathatjuk Dzsagannathot, mint a mai Snan Yatra, es a kesobbi Ratha Yatra. En nem banom! A varju meg lehet, hogy csak a reggeli purim maradekat varja.
...

Ugy volt, hogy ebed utan indulunk a Dzsagannath templomhoz, de valami mindig tortenik. Nem lett eleg a rizs meg a szabdzsi, igy a bhaktak, es meg nehanyan nem ettek. Engem a tenyerukon hordoznak, igy en ettem. Szoval Bhipin Prabhu maris fozte a kovetkezo adag rizst. Igy szomoruan kozoltek, hogy nem megyunk a Snan Yatrara. Ok este mennek, es en is mehetek veluk, ha akarok. En ugy dontottem, akkor egyedul megyek. Ki tudja mi lesz este, a nagy tomegen kivul. Meg aztan mindig ez van, ha masokra varok.

Tudtam, hogy az Aratira meg epp odaerek, es csak akkor van eselyem, hogy lassam a Murthikat. Neki is indultam gyalog, napernyo gyanant a lila esernyommel. A templomnal hatalmas tomeg fogadott. Lassan kozeledtem, mig meg nem pillantottam Dzsagannathot. Akkor leborultam hodolatomat ajanlva a harom Murthinak. Eppen folyt az Arati, igy csak a Pudzsarik voltak az emelvenyen, harom ev utan ismet lathattam jobb oldalt Dzsagannathot, balon Baladevet es Subhadrat kozepen, igaz O kicsit alacsonyabb, csak neha latszott az imadatot vegzo Pudzsarik szorgoskodasa kozepedte. Fejem folott a napernyovel ott alltam fel oran at, mig a szertartas befejezodott, es kozben tudtam, hogy ezek a szemek akkor is figyelnek, mikor nem latom oket. Egy idos hazaspar kokuszdiot utott a foldhoz, es frissen megtorve ahitattal ajanlotta Dzsagannathnak. A lokdosodo tomegben egy ket tehenke tort maganak utat. Jobbra eneklo, tancolo csoporttol zengett a kornyek. Az ernyom arnyekaba meg odahuzodott par ember. Mikor azutan az Arati befejezodott, kezdodott a furdetes! Illetve gondolom folyatodott. Dzsagannath egy perc alatt levette diszeit, es mar ontottek is a vizet. A tomeg magasba emelte kezeit, es hangosan udvozoltek Dzsagannathot. Az emberek elleptek az emelvenyt, hogy egy kicsi vizet onthessen a Murthikra. Sajnos onnantol en mar nem sokat lattam. Hodolatomat ajanlottam ismet, es elindultam, hogy ma is szemugyre vegyem a szekereket.

Ahogy a kepeken lathatjatok, a jarganyok egyre magasodnak az eg fele. A hangulat viszont mint egy vidamparkban. Karkotoktol a gyerekruhakig, mindenfele aprosagot arulnak vegig, ahol csak van egy kis hely. Dzsagannath szekereinek meg be nem epitett fatorcseit sem kimelik. Jegkremet minden harmadik meter utan lehet kapni. Na ezt nem hagytam figyelmen kivul en sem. :)

2009. június 6., szombat

Tisztuljon egesz Puri!

























Ejjel tiz ora van, itt ulok az agyamon a szunyoghalo alatt ket mecses tarsasagaban.Harmadik este, hogy esik. Most ugy tunik nem akar abbamaradni. Ahogy az utat figyelem, a villamok fel-felvillano fenyeben az utak mintha hompolygo folyova valtoztak volna. Egy nyugodtan hazasetalo ember bokaig gazol a vizben. Mennydorges es villamlas kozepedte az eso, mintha vizszintesen szeretne most esni.
Ugy tunik Dzsagannath elrendelte, hogy a furdeto ceremonia (Snan Yatra) elott egesz Puri megfurodjon. Bar az is lehet, hogy az emberek vagya volt az eso, mert igy jol megfazhatnak, es egyutt betegeskedhetnek Dzsagannath-tal, hogy azutan a mahagyogyszerebol (Dzagannathnak feajanlott ajurvedikus gyogyszer) is kapjanak. Kivancsi vagyok mi lesz holnap. Tegnap is esett ejjel, de mire elindutam mar szaraz volt minden. A reggeli team pedig meg meleg volt delben.
...

Bhipin Prabhu reggel panaszolta, hogy megint nem tudott aludni, mert a szobajaban tul meleg van. Egyebkent kint szokott aludni a szabad eg alatt.
Ma a tanctanarom is, es mindenki, akivel talalkoztam felhivta a figyelmem, hogy holnap Snan Yatra, feltelenul menjek, es nezzem meg.
Minden nap megallok bameszkodni az epulo szekereknel. Egy rendor, aki Baladev szekere korul terelgette a forgalmat, orijaul kezdett hozzam beszelni. Azt hitte indiai vagyok. No, nem mindenki nez indiainak. Vannak, akik jo penzert mindenfelet el akarnak nekem adni, es vegsokig kovetnek. En kedvesen valaszolok... Ha nem menekulok nagyon, akkor nem jonnek annyira.
Ugy szamoltam Baladev szekerenek 14, Subhadranak 12, Dzsagannathenak 16 kereke van. Azert majd megszamolom megegyszer!
A templom falain belul kozben felallt a podium, amelyen holnap a furdetes lesz. (legalso nagy kep)
Jay Jagannath!

2009. június 5., péntek

Az elvalas ...






















Most igy a negyedik het vege fele kezd valami melyrol jovo izgatottsag kialakulni bennem. Szeretett Purit melyen a szivembe zartam minden viszontagsag ellenere. Hamarosan el kell valnunk. :(

Ma reggel a iszonyu forgalmi dugoval kellett megkuzdenem. Egyre tobben erkeznek, hiszen vasarnap lesz a Snan Yatra. Addig mar csak ket nap van. Mindenki igyekszik eljutni a Dzsagannath templomba, es meg utoljara tiszteletet tenni, hiszen a Snan Yatrat kovetoen Dzsagannath belazasodik, es megbetegszik. :) :( Utana ket hetig nem lehet ot latni senkinek. Etelt sem kap, csak gyogyszert, ami cukorbol, es fuszerekbol all. Mar mindenki errol beszel, es kozben az emberek sugva megjegyzik, hogy ilyenkor festik at a harom Murtit. :) Ma Bhipin Prabhu is feloltotte szep ruhajat, talan uj is, nem tudom, es elment, hogy megtisztelje a Dzsagannathnak felajanlott etelt (praszadamot).
Tancra menet meglestem a szeker epuleset. Semmilyen elektromos eszkozt nem hasznalnak, a puszta ket kezukkel epitik fel a monstrumokat, nehany egyszeru faronkbol faragnak ki mindent, amelyek ott pihennek az ut szelen. Egy-egy bizsu arus a hosszu fatorzsekre telepedve kinalja portekajat, amig lehet.
Az ido halad elore, es elerkezik a nap, amikor Dzsagannath elindul a Gundicsa tempom fele oriasi eneklo, tancolo tomeg kisereteben. Addig is minden megy a maga jol megszokott utemeben. A tehenkek nyugodtan pihennek delelottonkent a Grand road kozepen. Mindenki teszi a maga dolgat. En sem hagyom abba a tancolast. Megyek minden nap, es elmerulok a Radha es Krisna edes tancanak rejtelmeiben.

2009. június 4., csütörtök

Elcsendesito eso


Felebredve latom, hogy ejjel esett. Mostmar tudom mire az az iszonyu hoseg tegnap. Meg az agyam is ontotta a meleget, mintha melegitoparnan aludtam volna. A kis vizcseppek mindenhol ott sorakoztak rajtam, neha azt gondoltam, a ventillator is csak a meleget fujja ram. Olyan fel het fele azutan megindult a masodik zuhe. Az aram azonnal elment, de szerencsere a gyomberteam meg epp elkeszult. Egy meruloforraloval friss gyomberbol keszitem. Nem mondom, hogy ettol nem izzadok megjobban, de orvosi eloirasra iszom, es nagyon jot tesz.
Ahogy kinezek, egyre jobban esik. A tehenkek odahuzodnak a fal melle, az emberek egy gamcsaval (kendovel) a fejukon menekulnek fedett helyre. A riksak, autoriksak is megallnak. Csak akinek sietos a dolga, az fizeti meg a dupla, esetleg tripla felarat, amit ilyenkor kernek. Meg nem tudom mivel megyek tancolni. Lehet riksaval. Az esokabatot errefele nem igazan ismerik. Puriban nem is lehet kapni. Mondjuk megertem! Valoszinu belul is vizes lennek az izzadtsagtol, mert azert nagyon nem hult le az ido.
Bhipin Prabhu javasolta, hogy vigyem az ernyomet. Itt ugyanis esoben egyik kezukkel az ernyot tartva tekernek elore. Meg kell mondjam, hogy ha ket kezem a kormanyon, akkor is eletveszelyes helyzetekbe bonyolodok. Ezt nem fokoznam!
Kozben az eso lassan elallt. Kezd visszaterni az utca megszokott zaja. Mar aram is van!
...
Vegul biciklivel mentem. Visszafele meg is aztam picit.

2009. június 3., szerda

Forr a levego, gordulnek a kerekek























Reggel megcsak a kerekek sorakoztak, bar az latszott, hogy valami tortenni fog. Tancrol jovet azutan pont a munka kozepebe botlottam. Az eddig nyugodtan piheno kerekeket, most sorra rakjak ossze. Husz-husz-husz ferfi dolgozik a harom szekeren. Az emberek megalltak, es neztek, ahogy a kis csoport talpra allitja, majd hangos biztato kialtasok kozepedte, a rud ket vegere huzza a szeker hatalmas kerekeit. Nem egy egyszeru dolog, bar ok pik-pak megoldottak. A szeker tobbi reszen kozben masok dolgoznak. Gondolom hamarosan a magasba emelkedik minden elem. Ezen a kulonosen meleg napon megkezdodott tehat a reszek osszerakasa.
Az utobbi ket heten kellemes ido volt, most viszont nem maradt szaraz resz a ruhamon tanc utan. Kulonosen nem, mivel nincs aram delelottonkent a Grand road-on a kozelgo Ratha Yatra (Szeker Fesztival) miatt, igy ventillator sincs. :( Vezekles a javabol!

A templomba visszaerve, kisse megkesve, elmeseltem, hogy mit lattam. A bhaktak mar a Natjamandirban vartak a deli Aratit (szertartast). Gyorsan ruhat valtottam es csatlakoztam. Ma ekadasi (gabonabojt) van ismet, ilyenkor az is eljon a templomba, aki egyebkent nem szokott. Mindenki Dzagannathrol beszel. Puri maharaj elmeselte, hogy mi tortenik a Ratha Yatran. A tobbszazezer hivo hatalmas szekereken huzza Dzsagannathot, Baladevet es Subhadrat a kuruksetrai csatamezorol, vagyis a Dzsagannath templombol, Vrindavanba, most a Gundicsa templomba, vegig a Grand road-on. Ott azutan 8 napot toltenek.

Mikozben korgo gyomorral, elcsigazva tovabb varakozunk, Puri maharadzs odaszol a csukott ajto moge az oltarra, hogy: "Nitaj", olyan tipikus bengali, edes, kerlelo, felfele meno hangsullyal. Bhipin Prabhu erre, hasonlo hangon: "Ramá". O Magyarorszagra szeretne jonni. A tobbiek mind nevetnek rajta, dehat azert csinalja a musort. :)
A csengettyu megszolal, az oltar ajtaja kitarul! Mridanga,... karatal,... kezdodhet a bhadzsan (enek)!

2009. június 2., kedd

Mert itt erzem, hogy...



Puri nagyon kedves nekem. Ez a kis pici templom, ahol Nitaj es Csaitanja nez az oltarrol. Estenkent ott ulunk a bhaktakkal, es felvaltva enekelunk (badzsnazunk). Hol egyikunk, hol masikunk enekli elo az epp sorra kovetkezo badzsant. Bhipin Prabhu mridangazik (dobol), mi tobbiek karatalozunk (kis cintanyer). Puri maharaj neha kilep a ritmusbol, mert a hallasa mar nem a regi, de mi szo nelkul kovetjuk.
Azt hiszem ez a nap fenypontja!
Azutan kovetkezik a lecke!
Bhipin Prabhu ilyenkor egy laza kezmozdulattal, mintha egy legyet hessintene el, elkuld, hogy pihenjek egy fel orat a vacsoraig. Mivel a lecke bengaliul van, ugysem ertenem! Regen vegighallgattam azt is minden este, de most nem banom, hogy kicsit magam lehetek. Ilyenkor felulok az emeleti teraszra, ahonnan a tenger felol erkezo szellot elvezve hallgatom Puri maharajot, ahogyan szonoki modon olvassa a Chaitanya Charitamritat. Amiota maharaj lett, idos kora ellenere (70) energikusabbnak tunik. Latszik, hogy nagyon boldog a szolgalataban, nem is betegeskedik. Annak idejen mindig en hoztam el a gyogyszereit az orvostol, mert egesz napon at nem birt talpon lenni. Most meg mindig szorgoskodik, sose latni, csak feladat kozben.
Mostani utam legfobb tanulsaga pont a feladat, es a napi rendszeres program megtarto erejenek fontossaga.
Bhipin Prabhu egyebkent azert kuld el, mert tudja, hogy kenyelmesebb nekem odafonn. O nagyon jokedelyu, sokat hulyeskedik. Ramanak hiv, es ha ezt meghallom, mar tudom, hogy valami bohockodas kovetkezik. A multkor eloadta, hogy o tanctanar. Be is mutatott nehany tancmozdulatot, majd lotuszulesbe pakolta magat. Visszafele mar nehezebb volt, ugy osszecsomozta a labait. :)
Azt is megigerte, hogy elintezi, hogy legyen egy autom, es akkor nem kell biciklivel jarnom. Abban maradtunk, hogy piros lesz, es Bhipin Biharinak fogom hivni. :)

Nagyon szeretek itt elni!
Azt hiszem tudnek itt elni nemi modositassal. :)
Mert itt erzem, hogy elni jo!
Mert itt erzem, hogy fontos vagyok! :) :) :)

2009. június 1., hétfő

Tancvizsgara keszulodnek az Odisszis lanyok












Vasarnap este megneztem ismet az Odiszis novendkeket. Egy heten ketszer van oraja ennek csoportnak, vasarnap es kedden este. A 10-11 eves lanyok 2-3 eve tanulajak az Odisszit. Holnap reggel lesz a tancvizsgajuk, amire most lazasan keszulodnek.
Mikor megerkeztem, a tanarom szokas szerint oket is kint varta az ajtoban, egy muanyag karos szekben. Zaklatottnak tunt, szerintem a vizsga miatt o jobban izgult mint a lanyok. Azert megdicserte a szarimat, mert o abban nem szokot latni. Azt mondta, egy teljesen uj not all elotte, es mindig igy kellene jarnom.
Bent azutan kikerdezte a lanyokat rendesen. Mindent felmondtak, az osszes lepest bemutattak, szanszkritul elsoroltak. Utana jottek a szemmozgasok, fej, es nyakmozdulatok. Majd a ritmusgyakorlatok valtozatai tobb tempoban. Vegul az osszes mudrat korusban zengve mondtak, es mutattak. Igazan felkeszultek szerintem. Biztosan sikerulni fog a vizsga.
Ezen felul tudnak ket darabot is, egy Mangalacsarant, es egy Battut. Hihetetlen ahogy ott csattog talpuk a betonon.
Egyebkent az osszes novendek vizsgazik minden evben a legkisebbektol a legnagyobbakig.
Egyszer en is fogok vizsgazni, de nem most ugy tunik. A heten beszelunk errol is mesteremmel.
Sajnos a holnapi vizsgat nem nezhetem meg, mert nem lehet bent senki, csak a bizottsag.

Mikor 2006-ban itt voltam, volt egy bemutato, akkor ott volt mindenki, a kis 5 evesektol, a felnott tancmuveszekig. Reggel negyig tartott a musor. En is felleptem, kozosen a tanccsoporttal. Nagyon nagy elmeny volt a Grand road-i szabadteri szinpadon tancolni szemben a Dzsagannath templommal.